furcsa bezártságom
levegő után kapkod
fuldokolva közözi
holdamat a naphoz
viharban fürdőzve
ülök a tóparton
néhány idegennel
és kérdezik:
jaj pardon
volt-e már a holdon
elnézést
szólt-e már a naphoz
furcsa bezártságom
levegő után kapkod
fuldokolva kötözi
karját
keresztjére
inkább szenved így
csak ne kérdezzék végre
semmiről. és mégis:
jaj pardon
nem rossz a napon?
elnézést
ez a kereszt miféle?
és merre tart
újabb menekülése?
